Történt ugyanis, hogy tegnap EnyémFérj vásárolt... és hozott 1 kg "Fehér sütnivaló lisztkeveréket házi kenyérhez". Tudja, mostanában mennyire érdekel ez a dolog (mindig bemutatom neki, milyen finomságokra találtam a blogokban), gondolta: megkönnyíti a dolgomat, mert ehhez már csak víz és só kell. Aztán gyúrható, dagasztható, keleszthető, süthető.
Háááát... én gyúrtam, dagasztottam, kelesztettem és sütöttem úgy, ahogy a liszt csomagolásán található. (Én voltam a gép.) Meg is született munkám gyümölcse, egy fél kilós fehér kenyér, amelyet talán kicsit tovább sütöttem, mint kellett volna. Ettől függetlenül finom lett, jó ropogós :) A (fél)siker pedig csak ösztönöz, hogy újabb és újabb recepteket kipróbáljak. (Nem szándékozom eme kész lisztkeveréknél cölöpöt verni.)Jó étvágyat!
1 megjegyzés:
Szia! Én is ma sütöttem fehér kenyeret. A Limara receptje szerint, és isteni lett. A férjem, aki eddig nem volt oda a kísérletezéseimért, ma nagyon elismerően nyiltakozott róla! :)
Üdv, Edith (Kalandok a konyhában)
Megjegyzés küldése